Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


PUTNOK

logo-alap--2019-.jpg

Országos

Turisztikai-, Kézműves és Gasztronómiai Fesztivál

2020. Május 16-17.

Részletek itt:

 

Facebook

Web

 

 

Kazincbarcikától 16 km

Putnok régen és ma

"Putnok város a történelmi Gömör, majd Gömör-Kishont vármegyében, 1950-től Borsod-Abaúj-Zemplén megyében fekszik. A település a Bükk-hegység északi nyúlványai, valamint a Sajó folyó között, Miskolctól 40 km-re a 26-os számú, nemzetközi forgalmat is lebonyolító főútvonalon, a szlovák határ mentén található. Hosszú időn át mezővárosi rangot viselt, majd 1881-től nagyközség, 1950 után önálló tanácsú község. 1989. március 1-től pedig újra város.Egyes feltételezések szerint már a neolit korban is lakott terület volt Putnok. A népvándorlás korában a letelepedésről nincs adatunk, de a honfoglalás korában nem lehetett még jelentős település, hiszen Anonymus Gestájában nem említi. Az államalapítás idején királyi birtok volt, a gömöri váruradalom része, később székhelye volt. Kedvező fekvése miatt hamarosan királyi vámszedőhellyé lépett elő, így Putnok akkori arculatát a nagy országút ( Miskolc-Fülek ), a vendéglő, a kereskedőház, a királyi vám és az ipar határozták meg. Putnok így sokáig megmaradt királyi birtoknak. Első ismert okirata 1283-ból származik, akkor IV. László királyunk a Rátolth nembeli Olivér két fiát, Miklóst és Radnoldot ajándékozta meg hű szolgálatuk jutalmául Putnokkal és a hozzá tartozó birtokokkal. Miklósnak minden cselekedetében a dinasztia-alapító szándékát fedezhetjük fel: 1286-ban plébániát alapít, rövidesen templomot emel, erős udvarházat épít, a család birtokainak központjává Putnokot teszi meg. A Putnoky-család 300 éven át volt a vidék ura. Miklós halálával azonban évtizedekig tartó testvérharc kezdődött, és végül Miklós fiai az egri káptalan előtt osztozkodtak az örökségen.

A család jelentős birtokokkal rendelkezett még Abaúj, Gömör, Borsod, Bihar, Zala és Pozsony megyékben is. A háború a család kimerülésével ért véget 1475-ben. Eközben persze a jobbágyok szenvedtek a legtöbbet. 1349-ben Putnok lakossága is pártokra szakadt. 1388-ban a család Zsigmond királytól pallosjogot kapott, 1412-ben pedig Putnoky Rajnold elkezdte az udvarház 1427-ben már állt a putnoki vár, és az 1559-es országgyűlésen említik először a legfontosabb várak között. A vár ebben az időben gyakran évente gazdát cserélt. A török sem tudta sokáig tartani, a császáriak sem. Az udvar akkor kezdett jobban figyelni Putnokra, amikor a magyar függetlenségi mozgalmak számára szolgált menedékül. 1644-ben I. Rákóczi György vette be a várat;megerősítését, és ezzel megvetette a putnoki vár alapjait. A település részére vásár- és vámjogot is szereztek földesurai, és így fokozatosan a földesúri város kiváltságait is elnyerte. 1423-ban itt volt a sókamara is. 1427-ben a Putnokyaknak 53 jobbágyportájuk volt, ami azt bizonyítja, hogy már ebben az időben egyike volt a vármegye legnagyobb és legnépesebb helységeinek.

Orlay Miklós, a putnoki vár ura részt vett a Wesselényi-féle összeesküvésben, ezért birtokaitól megfosztották; 1672-ben, 1678-ban, 1680-tól 1684-ig a kurucoké volt a vár; 1683-ban Thököly táborozott itt, 1705-ben és 1706-ban II. Rákóczi Ferenc birtokában volt. A vár ezután is szinte évenként gazdát cserélt, senki nem erősítette meg, a császáriak pedig tudatosan pusztították. A XIX. században már csak töredékei voltak meg, és az akkori birtokosok, a Serényiek 1834-ben kastélyt építettek a helyén.

Az állandó viszályok és az átvonuló seregek miatt a város egy időben el is néptelenedett. A szatmári béke (1711) után Orlay Borbála, Serényi András feleségeként visszaperelte a putnoki uradalmat, így lettek 1717-től a Serényi grófok a város hűbérurai. A város újratelepítését és újjáépítését is ők indították el: a többi Serényi-birtokról és egyéb helyekről érkezett Putnok új lakossága. A XVIII. sz. harcoktól, háborúktól mentes évszázad volt Putnok számára, de a lakosságot súlyos terhek és természeti csapások sújtották.

A XIX. sz. viszont gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból Putnok fejlődésének fénykorát jelentette: 1825-ben megnyílt a helyi gyógyszertár, az 1830-as években a vár romjaiból a gróf kastélyt és templomot építtetett, a házakat kötelezően kőből építették, elrendelték a kötelező himlőoltást.1830-ban megalakult a kaszinó, 1861-ben a méhész társulat és az ország egyik első kisdedóvója, 1863-ban a műkedvelő társaság. Megnyitotta kapuit a Putnoki Takarékpénztár és a Postahivatal, 1870-ben alakult a műmalom társulat, 1871-  közéleti fejlődés szellemi szervezője 20 éven át a fáradhatatlan gróf Serényi László, a liberális gondolkodású főúr volt. Önzetlen lokálpatriotizmusa követendő példa lett fia, Béla gróf számára is. Putnok fejlődése elválaszthatatlan a magas közéleti méltóságokat betöltő ( képviselő 1896-ban, kereskedelemügyi államtitkár, majd három egymás utáni ciklusban földművelésügyi miniszter ) és Putnokot nagyon szerető gróf Serényi Béla (1866-1919) tevékenységétől: Birtokán mintagazdaságot létesített, a filoxéra pusztítása után amerikai szőlőfajták betelepítésével igyekezett visszaállítani a putnoki szőlőkultúrát, kezdeményezésére a felekezeti iskolák helyett 1912-ben felépült az Állami Elemi Iskola épülete, beindította a gazda és a gazdaasszony képzést, 1915-ben elfogadtatta a polgári iskola képzési rendszerét, az I. világháború áldozatainak emlékművet állíttatott, de ezeken túl is személyes közbenjárása eredményezte a járásbíróság felállítását, az Eger- Putnok vasútvonal megépítését, a város villanyvilágítását, a közvágóhíd és a tűzoltó szertár megszervezését, a település első kövezett utcájának lefektetését, a halastavak létrehozását, és még hosszan sorolhatnánk."

További információk:

http://www.putnok.hu/

 

 

cimer--putnok.png

 

putnok-l1.jpg

putnok-l2.jpg

putnok-eo1.jpg

Serényi kastély

putnok-eo2.jpg

Izraelita temető

putnok-eo3.jpg

Római katolikus templom

Az épített örökség, valamint egy jó, a helyi étteremben elköltött ebéd utáni séta a belvárosban, már önmagában is egy több órás programot biztosít. Csak semmit nem szabad sietve tenni....

 

szallas--putnok---vadasz-vendeghaz--.jpg

 

cimer--putnok.png

 

Szeretettel látjuk Önt és Kedves Családját is!

"Térjen be hozzánk!"

 

 

___________________________________________

 

Sajósági Turisztikai Vállalkozások Baráti Köre

www.sajosag.eoldal.hu

sajosagiturizmus@gmail.com

30/308 – 5512

Facebook

"Térjen be hozzánk!"

 

 

 
 

 


Archívum

Naptár
<< December / 2019 >>


Statisztika

Most: 1
Összes: 15676
30 nap: 309
24 óra: 10